Úszva

Egy másik érdekes alvástípus az, amikor az állatnak csak egyik agyféltekéje alszik, míg a másik biztosítja számára az életben maradáshoz szükséges éberséget. A legismertebb a palackorrú delfin ilyetén alvása. Az alvó agyfélteke oldalán az állat szeme csukva van, a másikon nyitva. A delfin mechanikusan körözve úszkál. Harminc-negyven percenként megcserélődik a két agyfélteke működése, amelyik ébren volt, az alszik el, és viszont.

Az északi medvefókákra ugyanez jellemző, azonban náluk a légzéshez elengedhetetlen ez a fajta félálom. A medvefóka az oldalán alszik, és mellső uszonyaival folyamatosan evez, hogy orrlyukait a víz felszíne felett tartsa. Egy idő után másik oldalára fordulva a másik agyféltekének is lehetősége nyílik a pihenésre. Hasonló alvásmintázatot produkál még többek között a tőkés réce, a virginiai fürj és a kékhasú gyík is.

Láthatjuk, hogy a legtöbbet alvó állat megnevezése nem olyan bonyolult, a legálmatlanabbat azonban nehezebb definiálni. Hiszen van, amelyik egyáltalán nem alszik, van, amelyik csak félig alszik, és olyan is van, amelyik percenként felriad.